NE HISZTIZZ!

FÜRJESI Csaba, KOLMONT Enikő, KÖNYV Kata, LAJTA Gábor, SZABÓ Kristóf, VEREBICS Kati

2014. május 20-június 3.
Budapest, XII., Törpe utca 8.


A Ne hisztizz! című kiállításon látható festmények a Pepper Art Projects és Góbi Rita közös együttműködésének részei.

Körübelül három hónappal ezelőtt, február környékén érkezett egy kérdés a Pepper Art Projects-hez Góbi Ritától, miszerint lenne-e kedve a koreográfus és Szegő Dávid zenész metrikus sasszé előadásához, – melyet a Mu Színházban azóta sikeresen be is mutattak –,egy kiállítással csatlakozni. A korább ismeretségben és Góbi Rita egyedülálló ötleteiben bízva a felkérést hamarosan a témában elmélyedő kutató és alkotómunka követte.

Aki egy kicsit utána olvas ennek az orvosi fogalomnak rögtön két névvel találkozhat, az egyik Jean Martin Charcot és tanítványa Sigmund Freud. Érdekes módon mindkettőjük hisztériáról alkotott definíciójában benne volt a művészet.

Charcot volt az első, aki a nemektől elkülönítette a betegségek eredetét, és illusztrálásukra, vagyis könnyebb megértésükre a klinikán ahol dolgozott színházat verbuvált betegeiből. Délutáni performanszai aktuális kutatásait mutatták be, melyhez betegei működtek közre.

Freud a pszichiátert és a művészt hasonlónak látta abban, hogy mindketten meglátják a tudattalan elemeket. Míg a pszichiáter ezt tudományos analízissel végzi, addig a művész ezt önmagába tekintéssel teszi. Freud szerint a tudattalan, vagy a tudatból erővel kiszakított képzetek lehetnek a hisztéria lehetséges okai, melyekre a terápia segíthet emlékezni, vagy a művész képes ráérezni. Freud azt is megemlíti, hogy a művész esetében gyakran beszélhetünk önmaga orvoslásáról is.

A pszichiátria és a művészet másik nagy közös nevezője André Breton, a szürrealizmus legfőbb teoretikusa volt. Breton az orvostudományi egyetemen, majd katonai kórházakban végzett pszichoanalitikus kísérleteket. Az itt tapasztaltak és a különböző megismert betegségek, így többek között a hisztéria is, később inspirációt jelentettek alkotásaihoz.
A kurátornak, Hanka Nórának a kiállítással kapcsolatos egyik alapgondolata az volt, hogy a hisztériát nem mint kizárólag a nőkre használható fogalmat tárgyalja, hanem sokkal szélesebb, a társadalmat is érintő, vagy elvont jelentésben is értelmezi azt.

Korábban a Pepper Art Projects keretében már bemutatatott és új művészek egyaránt lehetőséget kaptak a részvételre. Volt, akivel a kurátorral való folyamatos egyeztetés, közös gondolkodás előzte meg a mű megszületését, mások már csak a majdnem kész képet mutatták meg először.

Kolmont Enikő a hisztériát filozofikus és személyes oldalról jelenítette meg, a már-már fuldoklásba hajló kimondhatatlant ábrázolja, a harcot a gondolatok és szavak benntartásáról, mely olykor az őrületbe kerget.
Könyv Kata festményeiben közösnek tekinthető az elengedés és az el nem engedés dilemmája. Elengedni az őrületbe kergető, kilátástalan szerelmet, vagy elengedni a tökéletesnek tűnő ábrázolást egy portrén, és végül feloldani az egészet egy laza gesztussal, szó szerint letörölni a felszínről.

Verebics Kati alkotásaiban az elő- és utótörténetek a legizgalmasabbak, melyekre a néző csak következtethet. Mi válthat ki egy infantilis fintort? És miért lóg, vagy gubbaszt valaki a szekrénybe bújva mint egy sündisznó? Elsőre talán nehezen érthető reakciók, melyek közel sem jelentik, hogy értelmetlenek.

A lila (buborék)köd mely Fürjesi Csaba képén látható hétköznapi jelenségként is felfogható, ismert pszichés állapot, mely olykor valós, vagy vélt elszigeteltséget okoz a világtól.
A birtoklás- és hatalomvágy okozza a vesztét Lajta Gábor alakjainak, a hisztéria mely már életveszélyes formákat ölt, mely nem törődik a következményekkel.

Szabó Kristóf tömeghisztériát ábrázoló munkáján mintha lángolna az elme, alakjainál szinte tudományos igényességgel figyelte meg az átlényegülés folyamatát. Az emberre koncentrált, akit megszabadított mindenféle külső tényezőtől, a lemeztelenített alakok távol kerülnek a társadalmi elvárásoktól és konvencióktól.

A kiállításon látható művek jól példázzák a hisztéria kiszámíthatatlan változatosságát, a lent-fent állapotot, a humorosan groteszktől a félelmet keltő érzelmekig. A bemutatott anyag talán hozzájárul egy gyakran odavetett szó, fogalom újragondolásához is, de azt, hogy Ne hisztizz! mindenképpen új tartalommal tölti meg.