A Pepper Art Projects Alapítvány létrehozóinak szándéka szerint támogatja művészeti életünk szempontjából fontos kiadványok, könyvek megjelentetését. Az első, általunk támogatandónak ítélt albumról az alábbi rövid könyv-ismertetőt olvashatják.
A megjelenésre váró kézirat szerzője Dr. Kovács Ágnes művészettörténész az ELTE oktatója, a könyv kiadója pedig a Magyar Képzőművészeti Egyetem. Amennyiben Önök is részt kívánnak venni a könyv megjelentetésében, kérjük vegyék fel a kapcsolatot Alapítványunkkal.
Vivát München!
Magyar Művészek Münchenben
1860-1914
Münchennek, az egykor ragyogó, “Isar parti Athénnek” hírneve, mára már megkopott kissé. Azokból a mitikussá növelt tulajdonságaiból, amelyek olyan közkedveltté tették, miszerint: a művészetek, a kulturális érzékenység a szép nők és a sörimádók városa, csupán az utóbbi tartja magát, de ez is inkább csak az októberi ünnepségek idején kerül szóba, különösen a mi hazánkban. Az a tény, hogy München a 19. század folyamán, különösen a század második felében Európa egyik legfontosabb művészeti központja volt, és hogy a város pezsgő kulturális életében a magyar művészek is jócskán kivették részüket még kevésbé ismert a nagyközönség körében. Pedig a világszerte híres Müncheni Királyi Képzőművészeti Akadémiának már 1821- ben volt magyar származású diákja és 1914-ig körülbelül négyszázötven magyarországi művésznövendék iratkozott be az intézménybe, akik közül sokan tartósan vagy végleg Münchenben maradtak a jobb megélhetés, az élénk műkereskedelem és nem utolsósorban a sokkal szabadabb szellemi, politikai légkör miatt. A lengyel, olasz, amerikai mellett a magyar közösség volt a legnépesebb az akadémia környékén elterülő művész negyedben a Schwabingban, mint ahogy arról Kazciány Ödön, vagy Csók István visszaemlékezéseiből is értesülhetünk. Ugyanakkor az akadémiai növendékek népes tábora mellett Münchenben tanultak Hollósy Simon magániskolájának tagjai is, akik később megalapították a Nagybányai Iskolát, és ebben az értelemben, ahogy Lyka Károly írta, a modern magyar művészet is Münchenben született meg. De hogyan és miképpen hatott München és akadémiája a magyar művészekre? Kikből lettek nagy művészek? Professzorok vagy kisebb mesterek? Hogyan élték idegenben hétköznapi életüket? Kikkel barátkoztak, mit hoztak haza magukkal? Ezt a fontos, a bajor-magyar kulturális kapcsolatokat érintő, és művészettörténet-írásunkban évtizedeken át érdemtelenül elhanyagolt (olykor ellenségesen kezelt) korszakot igyekezett bemutatni a nemrégiben megrendezett “München magyarul” című, a Nemzeti Galériában bemutatott kiállítás is, amelyhez most csatlakozik Kovács Ágnes “Vivát München.( Magyar Művészek Münchenben 1860-1914)” című könyve is. A kötet, amely Münchent, mint európai kulturális központot, és a művészeti akadémiát, mint oktató intézményt igyekszik elsősorban bemutatni, számos, eddig még soha nem publikált forrásanyagot is tartalmaz, amely a magyar művészek müncheni munkásságát, műveik fogadtatását dokumentálja. Az olvasó a korabeli fényképek, a művészek egymáshoz írott levelei, valamint a róluk írott kortárs kritikák alapján hiteles, és elfogulatlan képet kap a 19. századi magyar művészek müncheni életkörülményeiről, lehetőségeiről, a művészettel kapcsolatos ideáiról, valamint műveik fogadtatásáról a müncheni művészeti élet színpadán, és nem utolsósorban megismerheti a Thomas Mann által is megcsodált várost, amely tündökölt és amely fölé a művészet mosolyogva nyújtotta rózsafonatos jogarát.
